Megoldásközpontú felépítés

Miért válaszd a Megoldásközpontú Felépítést?

A Megoldásközpontú Felépítés általános jellemzői

Ahol nincs probléma, ott nincs szükség megoldásra sem. Ha azt szeretnéd, hogy elfogadják a javaslatodat, előtte fel kell építened a problématudatot. Ebből a háttérből érthetjük meg a megoldások bemutatására, változások felvezetésére nagyon alkalmas megoldásközpontú felépítést.

Érdemes megfigyelni, mennyire hasonló a reklámok felépítése is. Hosszan és drámaian mutatnak egy problémát, amelyre rövid és hatásos megoldást jelent a termék vagy szolgáltatás megvásárlása. Már nyitjuk is a pénztárcánkat … 🙂

  • Első lépésként fontos szerepet kap a probléma meggyőző felvázolása. A másik félben tudatosulnia kell annak, hogy a probléma fontos, nagy, megoldandó.
  • A második lépésben rögtön a konkrét javaslatot említjük meg. Mivel (még) nem érvelünk mellette, ez azonnal kérdéseket indít el a hallgatóban.
  • Harmadik lépésben a javaslatunk pozitív hatásait soroljuk fel, ezzel fokozva az elvárásokat és pozitívan hangolva a másik felet.
  • Csak ezt követően, a negyedik lépésben érvelünk a javaslatunk mellett. Csak annyi érvet mondunk el, amennyit feltétlenül szükséges.
  • Végül, az ötödik lépésben, összefoglalunk majd felszólítjuk a másik felet a megfelelő lépés megtételére.

Összefoglaló táblázat

Megoldásközpontú felépítés

Az érvelés felépítése Az érvelés egyes elemeinek szerepe
A probléma drámai felvezetése Az összes felépítési típus közül ennél kap legnagyobb szerepet a bevezető rész. A probléma radikális, az érzelmi oldalt is hangsúlyozó felvezetésével olyan pszichikai feszültséget teremtünk, amelyből a hallgató azonnal szabadulni próbál. Ezt a menekülési utat pedig a megoldásunk elfogadása fogja jelenteni.
A saját javaslatod megnevezése A javaslat / megoldás érthetően és röviden kerül megnevezésre. A bevezető részben okozott feszültség hatására a hallgató már maga is automatikusan gondolkodni kezdett a megoldáson. Most a te megoldásodat hallva, azonnal gondolkodni kezd ezen is.
A saját javaslatod pozitív hatásainak felsorolása A pozitív hatások felsorolása ellentételezi a probléma drámai felvezetésében keletkezett feszültséget. A felsorolás felkelti a vágyat és a kétkedést is. Ez vajon valóban igaz lehet?
Érvek a javaslatod helyessége mellett (1,2,3) Ezen a ponton válik az érvelés érveléssé. Olyan érveket mondasz el, amelyek alátámasztják az előző pontban megemlített pozitív hatásokat. Az érvelést nem kell túlzásba vinni, legyen hatásos és célratörő.
Akciójavaslat, konkrét kérés Egy drámai problémára kínáltunk hatásos és gyors megoldást – ha ügyesen fogalmaztuk meg a kérést, akkor jó eséllyel teljesítik azt.

Mikor alkalmazd a Megoldásközpontú felépítést?

Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni, amikor a másik félben nincs meg a kellő problématudat. A megoldásközpontú felépítésben a bevezetés kapja az egyik legnagyobb hangsúlyt, ami időbeli hosszában is meglátszik. Az összes felépítési forma közül itt kap legnagyobb szerepet a bevezetés.

Ez az érvelési forma nagyobb hangsúlyt helyez az érzelmekre, így olyan kérések esetén, amik erősen a személyedhez kapcsolódnak, nagyon jól használható.