Miért válaszd a Megoldásközpontú Felépítést?
A Megoldásközpontú Felépítés általános jellemzői
Ahol nincs probléma, ott nincs szükség megoldásra sem. Ha azt szeretnéd, hogy elfogadják a javaslatodat, előtte fel kell építened a problématudatot. Ebből a háttérből érthetjük meg a megoldások bemutatására, változások felvezetésére nagyon alkalmas megoldásközpontú felépítést.
Érdemes megfigyelni, mennyire hasonló a reklámok felépítése is. Hosszan és drámaian mutatnak egy problémát, amelyre rövid és hatásos megoldást jelent a termék vagy szolgáltatás megvásárlása. Már nyitjuk is a pénztárcánkat … 🙂
- Első lépésként fontos szerepet kap a probléma meggyőző felvázolása. A másik félben tudatosulnia kell annak, hogy a probléma fontos, nagy, megoldandó.
- A második lépésben rögtön a konkrét javaslatot említjük meg. Mivel (még) nem érvelünk mellette, ez azonnal kérdéseket indít el a hallgatóban.
- Harmadik lépésben a javaslatunk pozitív hatásait soroljuk fel, ezzel fokozva az elvárásokat és pozitívan hangolva a másik felet.
- Csak ezt követően, a negyedik lépésben érvelünk a javaslatunk mellett. Csak annyi érvet mondunk el, amennyit feltétlenül szükséges.
- Végül, az ötödik lépésben, összefoglalunk majd felszólítjuk a másik felet a megfelelő lépés megtételére.
Összefoglaló táblázat
Megoldásközpontú felépítés |
|
Az érvelés felépítése | Az érvelés egyes elemeinek szerepe |
A probléma drámai felvezetése | Az összes felépítési típus közül ennél kap legnagyobb szerepet a bevezető rész. A probléma radikális, az érzelmi oldalt is hangsúlyozó felvezetésével olyan pszichikai feszültséget teremtünk, amelyből a hallgató azonnal szabadulni próbál. Ezt a menekülési utat pedig a megoldásunk elfogadása fogja jelenteni. |
A saját javaslatod megnevezése | A javaslat / megoldás érthetően és röviden kerül megnevezésre. A bevezető részben okozott feszültség hatására a hallgató már maga is automatikusan gondolkodni kezdett a megoldáson. Most a te megoldásodat hallva, azonnal gondolkodni kezd ezen is. |
A saját javaslatod pozitív hatásainak felsorolása | A pozitív hatások felsorolása ellentételezi a probléma drámai felvezetésében keletkezett feszültséget. A felsorolás felkelti a vágyat és a kétkedést is. Ez vajon valóban igaz lehet? |
Érvek a javaslatod helyessége mellett (1,2,3) | Ezen a ponton válik az érvelés érveléssé. Olyan érveket mondasz el, amelyek alátámasztják az előző pontban megemlített pozitív hatásokat. Az érvelést nem kell túlzásba vinni, legyen hatásos és célratörő. |
Akciójavaslat, konkrét kérés | Egy drámai problémára kínáltunk hatásos és gyors megoldást – ha ügyesen fogalmaztuk meg a kérést, akkor jó eséllyel teljesítik azt. |
Mikor alkalmazd a Megoldásközpontú felépítést?
Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni, amikor a másik félben nincs meg a kellő problématudat. A megoldásközpontú felépítésben a bevezetés kapja az egyik legnagyobb hangsúlyt, ami időbeli hosszában is meglátszik. Az összes felépítési forma közül itt kap legnagyobb szerepet a bevezetés.
Ez az érvelési forma nagyobb hangsúlyt helyez az érzelmekre, így olyan kérések esetén, amik erősen a személyedhez kapcsolódnak, nagyon jól használható.