Mikor érdemes használni a Plusz-Minusz felépítési típust?
A Plusz-Minusz Felépítés általános leírása
Ez a felépítés akkor nagyon hatásos, ha döntési helyzetben különböző alternatívák közül kell választani.
Ilyen helyzet lehet, amikor már előzőleg felmerültek megoldási javaslatok, vagy sejted, hogy mit javasolnak majd mások az adott helyzetben. Ugyanakkor elköteleződött vagy egy bizonyos megoldás irányában, tehát nem megvitatni akarod ezeket, hanem a sajátodat szeretnéd érvényesíteni. Éppen ezért úgy vezeted fel a saját megoldásodat, hogy a többi megoldás tükrében egyedül a te megoldásod tűnik jónak és használhatónak.
- Első lépésben felvázoljuk a témát és annak jelentőségét.
- A második pontban megnevezünk néhány lehetséges megoldási javaslatot. A saját javaslatunkat azonban ekkor még nem áruljuk el.
- A harmadik lépésben felvázoljuk a felsorolt – de általunk nem kívánt megoldások előnyeit és hátrányait. Mindig a legnehezebben hatástalanítható megoldással kezdünk és a legkönnyebben hatástalaníthatóval fejezzük be. Minden megoldás esetében először az előnyöket vázoljuk fel, majd utána a hátrányaikat (és ezeket egy kicsit jobban hangsúlyozzuk). Mivel az utolsó benyomás marad meg a legjobban, ezért a hallgatóban a leggyengébb megoldás hátrányai maradnak majd meg legerősebben. Ez jól előkészíti a saját megoldásunkat.
- A negyedik részben mutatjuk be a saját megoldásunkat. Itt azonban megfordul a sorrend: először a hátrányokról beszélünk, majd utána az előnyökről. Mivel az utolsó benyomás marad meg a legjobban, a saját megoldásunk előnyei lesznek a leghangsúlyosabbak.
- Az ötödik, lezáró részben még egyszer rösszefoglaljuk a saját javaslatunk előnyeit, ha lehet, egy konkrét és meggyőző példával. A végén pedig felszólítjuk a hallgatót a saját javaslatunk elfogadására.
Lássuk mindezt összefoglaló táblázatban!
Plusz-Minusz felépítés |
|
Az érvelés felépítése | Az érvelés egyes elemeinek szerepe |
téma felvezetése | Megalapozod, hogy miért fontos az, amit mondasz. Kettős szerepe van ennek a résznek. Egyrészt aláhúzza a téma fontosságát, eléri, hogy komolyan vegyék a véleményedet. Másrészt ad egy kis időt a másik félnek, hogy ráhangolódjon a témára. Ez a ráhangolódás nagyon fontos, mivel ha felkészületlenül ér egy kérés, akkor arra gondolkodás nélkül elutasítóan reagálunk. |
egyéb megoldások felsorolása | A megoldások felsorolása segíti az érvelésed jobb megértését. A későbbiekben a hallgató mindig tudja, éppen hol jársz. Mivel megoldásokat sorolsz fel, ez pozitívan hangolja a másik felet, hiszen nem az ő feladata lesz a megoldás keresése. A több alternatíva felcsillantja a választás lehetőségét, tehát meghagyjuk a másik fél szabadságát a választásra.
Ne feledd – az az ember, aki csak problémákat fogalmaz meg megoldási javaslat nélkül, hamar teherré válik a másik ember számára. Főleg, ha ő a főnököd. |
egyéb megoldások hatástalanítása a +/- elv alapján | Miután felcsillantottad a reményt, sorra veszed a konkurens javaslatokat. A számodra legnehezebben hatástalaníthatóval kezded és a legkevésbé komollyal fejezed majd be. Először mindig pozitív érveket mondasz el a konkurens megoldásról ami hitelessé tesz téged, hiszen látszik, hogy benned megvan a jó szándék. Sajnos azonban rögtön jön a hidegzuhany: a negatív érvek, amelyek természetesen súlyosabbak lesznek, mint a pozitívak.
Miután minden javaslatot hatástalanítottál és teljes reménytelenségbe taszítod a hallgatót, áttérhetsz a saját javaslatodra. |
saját megoldás bemutatása a +/- elv alapján | A saját javaslatod bemutatásánál ügyelsz arra, hogy fordított sorrendben járj el: először a hátrányait tárgyalod, mutatva ezzel, hogy mennyire objektív és semleges vagy a kérdésben. Ezután térsz át az előnyökre, melyeket olyan mélységben ecsetelsz, ami elegendő arra, hogy látszódjon: a sok megoldás közül még mindig a tied az, amelyik a legkevesebb hátránnyal és a legtöbb előnnyel jár. A negatív érvekben és reménytelenségben megfáradt hallgatónak ezzel kiutat mutatsz – fénysugarat az alagút végén. Milyen más választása marad, mint belekapaszkodni?
Mivel az utolsó benyomás a legerősebb, ez pedig nem más, mint a saját megoldásod mellett álló pozitív érvek, a plusz-minusz felépítést nehezen lehet majd megcáfolni. |
meggyőző példa, konkrét kérés | A kegyelemdöfést természetesen a konkrét példa adja meg – ha tudsz valakit, aki volt hasonló helyzetben és szintén a te megoldásodat választja, hozd fel itt példaként. Ezzel semlegesíted az „elméletben szép, de gyakorlatban nem működik” kifogást – hiszen megmutatod, hogy a gyakorlatban is működik.
Az érvelést konkrét kéréssel fejezed be. Célszerűen felszólítod a hallgatót arra, hogy tegye meg az első lépést a javaslatod megvalósítására. |
Mikor alkalmazd a Plusz-Minusz felépítést?
Akkor alkalmazd, amikor a több alternatív megoldás közül te a sajátodat szeretnéd érvényesíteni. A Plusz-Minusz felépítés lényegéből fakad, hogy több megoldási lehetőségnek kell léteznie, amiből számodra csak az egyik felel meg igazán.
Természetesen minden érvelés során kiállsz a saját véleményed mellett.
Nem mindegy azonban, hogy mi az eredeti célod és milyen problémát vitatsz meg. Van olyan kérdés, amit egyenrangúan, az objektív helyesség és a közös együttműködés elve alapján szeretnénk megválaszolni – például egy műszaki megoldás kiválasztása, amely egy berendezés biztonságos működését szavatolja. Ebben az esetben NE alkalmazd a Plusz-Minusz felépítést.
Van azonban olyan helyzet, amelyben tudod, hogy neked van igazad, de le kell győznöd mások jogtalan ellenállását. Van olyan kérdés, ami csak rád tartozik, de másoknak is együtt kell működnie veled. Ezekben a helyzetekben BÁTRAN ALKALMAZHATOD a Plusz-Minusz felépítést.